Pogánykő

Egy Ars Magica conventus mindennapjai a XII. századi Magyarországon.

Vagyon, életmód

2014.02.20. 15:48 Donatus a Jerbiton

Mivel nem élhetünk pénz nélkül, összeszedtem a két lovag karakter vagyoni helyzetéhez szükséges információkat, és próbáltam kihozni belőle valamit. Ez az első rész, itt inkább a korabeli vagyoni viszonyokról és a karakterek életmódjáról lesz szó. Később majd felteszek egy neten talált árjegyzéket magyarítva és persze leegyszerűsítve.

Magyarországon III. Béla tette rendbe a zavaros rendszert, és határozta meg, mennyi dénárt vertek egy márka ezüstből. Az ő dénárjai majdnem tiszta ezüstből készültek. Egy évtizedre bevezette a rézpénzt is, bizánci mintára, de sehol nem találtam meg a dénár-rézpénz arányt, és vissza is tért az ezüst alapú dénárokhoz.

dénár1.jpg

Az alapkönyv az angol fontból indul ki, 1 angol font = 240 penny. 1 penny = 1 AM ezüst = 1 dénár.  Birbin honlapja alapján 1 Márka ezüst = 154 dénár, így 1 angol font = 1,54 márka magyar ezüst a súlyaik alapján. (Nem különböztetem meg a közönséges, budai, finom, stb. márkát). Érdekességként, mivel Magyarországon forgalomban volt, 1 bizánci arany (solidus) = 34 dénár.

Éves jövedelmek

Egy neten talált táblázat alapján, kivéve az uralkodókét, azt Hóman Bálint írta le, Mánuelét és az ispánokét Szilágyi Sándor.

Mánuel császár                                        12.500.000 Márka (ezt inkább nem számolom át)

Oroszlánszívű Richárd 1192-ben            262.150 Márka (40.371.100 dénár)

III. Béla 1186-ban                                241.000 Márka (37.114.000 dénár) (ebből készpénz 166.000 Márka)

Szent Lajos francia király 1238-ban      151.000 Márka (23.254.000 dénár)

Vármegye ispánja átlagban                   1.000 Márka (ennek harmada megy a királyhoz)        

Gazdag nemes, kereskedő                               810 Márka (124.800 dénár)

Átlag nemes, kereskedő, gazdag lovag           162 Márka (24.960 dénár)

Átlag lovag, szegény nemes                             35 Márka (5.000 dénár)

Szegény lovag                                                    8 Márka (1.232 dénár)

Építőmunkás                                                      2 Márka (252 dénár)

Földműves                                                         0,3 Márka (52 dénár)

Én ezt bruttó jövedelemnek gondolom. A vagyon erény 700 ezüst (4,54 Márka) viszont ezt nettó jövedelemnek veszem, tehát a karakter bevételének 60 %-a elment ez átlagos, nem luxus megélhetéshez szükséges dolgokra, (élelmiszer, ruházat, lakhatás költségei) természetesen nem csak magára, hanem csatlósaira is gondolva. Ezért ez az erény a szegény lovag kategóriába tartozik.

Magyarországon használatos még a pensa, mint vagyonmérő számítási eszköz. Hóman Bálint szerint 1 pensa = 40 dénár.

Kálmán király katonaállítási rendelete: 40 pensa jövedelem után egy páncél nélküli katonát, 100 pensa után egy páncélos lovas katonát kellett kiállítani. ha lovat tudott adni a birtok.

40 pensa= 10,3 Márka ezüst = 1600 dénár, 100 pensa= 25 Márka = 4000 dénár

Így az a karakter, aki lovagként, földbirtokosként rendelkezik az évi 700 dénárral, köteles két páncél nélküli fegyverest kiállítani szükség esetén, mivel túllépi a 10 márka jövedelmet.

Árak Magyarországon (Szintén Hóman Bálint gyűjtése)

1 sótömb 2 dénár, bár fogalmam sincsen, ez mekkora tömb.

Tinó 1/4 márka vagyis 1 fertó (38 dénár)

Marha 1/4 márka (38 dénár)

Disznó 1/4 márka (38 dénár)

Ökör 1/2 márka (68 dénár)

Ló 2/3-3 márka.

Hadi ló 3 márka, de a különleges példányokért 5-10 márkát is adtak.

Igásló 3/4-1 márka.

1 hordó méz 3 Márka

100 nyúlbőr 80 dénár

100 mókus vagy nyestbőr 40 dénár

1 hordó magyar bor 1,1 Márka

100 rőf vászon 22 dénár

Páncél ára 10 Márka (1540 dénár), ez páncélinget jelent. A díszöltöny is lehet 10 márka a felhasznált arany és drágakő díszítés függvényében.

Drágaköves királyi öv aranyból 500 Márka

Gizella királyné drágaköves koronája 140 Márka

Ereklyetartó kereszt Krisztus keresztjének darabjával 500 Márka

Veszprémi könyvtár kötetei 3000 Márka

Templomtető építése 70 Márka

Komárom vára minden tartozékkal 1268-ban 800 Márka

Városi kőház 6 Márka

Palota (pallacium) 20-200 Márka

Kétkötetes teljes pergamen Biblia két falu árát érte. A kérdés már csak az, mennyibe került akkoriban egy falu, és mekkora az a falu.

Szolga ára erejétől és tudásától függően 2,5-4 márka, átlagosan 3 Márka ezüst (462 dénár). Alkalmi vételként akár 1-1,5 Márka is lehet. A gyerekeket ehhez képest féláron számították.

Földárak esetében a pontos értéket utólag nehéz megállapítani. Ekeföldben gondolkodtak, ami annyi földet jelentett, amiből átlagban 3 család meg tudott élni. Nem területi mértékegység, de nagyjából 120 hold (517.800 m2), pl. 600 m x 863 m terület.

Egy ekeföldet rendszerint 3 vagy 4 szolgacsalád művelt, két négyökrös igával. Ezenfelül minden ekeföldre legalább 2 lovat számíthatunk az úri birtokokon. Az ekeföld átlag 1 Márka. Sopronnál 2-3 Márka is lehet, míg a veszélyesebb déli, északkeleti végeken 0,5 Márka is. Egy ekeföldből származó jövedelem évi 2,5 Márka.

A földdel jobb esetben szolgák is járnak együtt. Egy hospes (küldföldről idetelepült szabad), vagy városi polgár 1 ekeföldért 0,5 Márka bérleti díjat fizet a bérbeadónak.

Most a csapat vagyoni helyzete

Itt a két lovagot (Commodus, Baján) néztem csak. A varázslók Commodus birtokán élnek, mondhatni az ő kenyerét eszik, akárcsak a bajtársak jó része. Valamennyi bevétele Zámornak a rablóvezérnek, Mattnak a bárdnak, Menyhértnek az orvosnak, és természetesen Andrzejnek lehet, de ez nem számottevő. Katarinának van rendszeres jövedelme erénye alapján, de ez más lapra tartozik.

Bajánnál könnyebb volt számolnom, mert ő szőlőből és méhészetből él, bár a Répce mentén gabonát is vetnek. A szőlőt-gabonát nem vettem külön sem ekenagyságban, sem munkaerőben, bevételben.

Egy faluja van, kb. 100 fővel, az 11 család. Egy átlag családba tartozik a nagypapa, nagymama, apa, anya, négy gyerek 3-15 év között, és egy vagy két nőtlen, hajadon rokon. A 11 család 4 eke földet művel meg (480 hold, ami úgy 2,07x1 km-es területet jelent), ez 10 Márka jövedelmet hoz egy évben. Beszélgettem egy méhész munkatársammal, akkoriban egy kas 1-2 kg mézet termelt, tehát sok-sok kas kellett, egész vidékek foglalkoztak a méhészettel. Mivel itt nem lehet mihez viszonyítani, az ekeföld jövedelmét használom itt is, 5 Márka bevétel van a mézből.

Baján bevétele természetesen jórészt az eladott terményekből (ez a bor és a méz, amit valószínűleg Sopronban értékesítesz, a gabona annyi, amit elfogyasztatok), a szolgák által művelt földjei bérleti díjából és a kilencedből (ez jelenleg a parasztok által saját hasznukra megtermelt bor, méz, gabona, a kézművesek által készített eszközök 1/9-ede) tevődik össze. Bevétel még a kötelező ajándék (tojás, baromfi, szőrme, bőr, gyűjtött erdei terményekből - málna, áfonya, gomba, stb. - neki járó rész) és a földesúri járadék Szent György és Szent Mihály napján. A szolgák az erdőben ingyen vadászhatnak (hurokkal, csapdával apróvadra, néha egy vaddisznó,) és termelhetik ki a fájukat ami a fűtéshez kell, de ezért cserébe ki kell vágniuk Bajánnak is a tűzifát és azt be is kell hozniuk a lakótoronyhoz, karácsonyig–karácsonyfa. Az elejtett vadhúsból, és a felhasználható egyéb részeiből is jár rész a földesúrnak. Ezt a gazdagabb uraknál az erdőkerülő intézi, Baján valószínűleg maga választja ki, a hús melyik része az övé és viszi-e az agancsot, hacsak nem bízza a szakácsára, ha van neki.

A szőlőn és a méheken kívül van még valamennyi szarvasmarhája, disznója, egyéb lábasjószág, amikre szolgái felügyelnek, és baromfik szép számmal, amik a torony körül rohangálnak és van egy óljuk.

Ezek alapján úgy 20 Márka éves bevétele lehet. (80 pensa)

Ha a bevételeiből levonjuk a kiadásokat (meg nem termelt élelmiszer, öltözködés, állatok, emberek ellátása, juttatása), - azon szolgáknak, akiknek nem adott földet, az ellátásáról is neki kell gondoskodnia (pl. méhészek, csak az ő szőlőjét művelők, hogy a háztáji mellett azért kenyér is kerüljön az asztalukra) - a két, páncél nélküli gyalogos kiállítása, még ki is jöhet, hogy az erénynek megfelelően évi 4,5 márka ezüst vagyonnal rendelkezik. Persze, ebből még lejön a hadviselés költsége, luxuskiadások, és stb.

Ha a páncél nélküli fegyveresektől csak fegyveres szolgálatot vár el, fizetnie kell nekik valamennyit (úgy egy dénár hetente), természetesen az ellátásuk is a feladata és a család nélküliek a toronyban laknak az első szinten. Ez szerintem elég nagy luxus az esetében.

Ha földművesek és csak kötelezi őket a fegyveres szolgálatra, akkor a földjein eltöltendő robot ideje alatt (ez jelenleg évi 28 nap) gyakorolják a fegyverforgatást, a lovag vezetésével. Ez elég nagy látványosság a faluban, főleg a kisgyerekek és az idősek lesik.

Baján nem éhezik, nyomorog, de ha a hadjárat alatt kiütik alóla a lovat, szétzúzzák a páncélját, komoly gondot jelent a pótlása.

Commodus:

Bevételeknél a pogányi szőlőterületet ugyan be lehet lőni 3 ekényi földre, (100 méter széles a domboldal, de a hossza kb. 1,5 km) de Velemben inkább favágók, bányászok, kézművesek élnek, kevés szőlőt művelnek, és földművelésre sincsen alkalmas hely. Itt van viszont a malom és a kőbánya, az erdőben szénégetők. (Bár, a kőbánya jelenleg nem termel hasznot, mivel kell az építkezésnek a kő). A malmot viszont a környékbeliek is használják, mivel jobb minőségű lisztet biztosít a kézi őrléshez képest. Tehát, a környékbeli urak ide hordják az összes gabonát őrölni, és a parasztjaik itt megőröltetett gabonájából fuvardíj néven szintén lecsípik a maguk hasznát.

Egyéb bevételek itt is a kilenced (kézművesek forgalma, vagy az általuk elkészített termék száma), bérleti díjak (Pogányban saját művelésre kiadott szőlő), faszén, ajándékok, egyéb járadékok, illetve el tud adni a boron kívül épületfát, gesztenyét. Természetesen Velemben és Pogányban is van kemence, ahol süthetnek kenyeret az emberek, és az általuk leadott kenyér a toronyba vándorol. Szerintem ezekkel a tulajdonokkal Commodus bevétele úgy 40 Márka lehet, ha a kőbánya is már haszonra termel.

Ebből az ő kiadása jelentős. Míg Baján egyedüli úr a háztartásában, a conventusban a bajtársakkal együtt 15 „nemes” él, akik elvárják a jobb ellátást, és neki már felesége is van. Jövedelme alapján Commodusnak már egy (fém)páncélos lovast kell kiállítania, - de ez a nézetem szerint, mivel nem rendelkezik a bírtok a szükséges lóval, egyenlőre kiváltható négy (bőr)páncélos, lándzsával, karddal felszerelt gyalogossal. Bár, elgondolkodott Commodus a páncélos katonán, csak hogy fitogtassa gazdagságát, - annak a felszerelése elég drága mulatság - végül a négy, állandó katona mellett döntött. A conventus tornyában már csak a kijelölt emberek mehetnek fel, és a nagyteremből az emeletre vezető ajtóban a varázslók testőrei állnak őrt, így csak három ember maradt, akit kiküldhettek az őrtoronyba vagy a kapuhoz őrködni. Commodus íjásza és Chrisagon két embere, ezért ehhez hozzácsapta a négy fegyverest, így most hét katona van a conventusban.  

További jelentős kiadás a bányászok bére (bár ennek egy része visszajön, hiszen az általuk vásárolt gabonát a malmában őrölhetik meg, és ha a faluban költenek valamire, abból is hozzá folyik be az adó) és az őszi vadászat megszervezése, hiszen ekkor ki is kell tennie magáért, úgymint sátrak, többféle bor, étkek, édességek, apróbb ajándékok a meghívottak számára.

Jelenleg, míg nincsen kőeladás, a nettó haszon 4 Márka egy évben, ezt kell megosztani a varázslókkal. Ha már eladják a követ, az osztható pénz úgy 10 Márkára ugrik. Bár, még egy zárt kápolnát is fel kellene építeni valahová. (A varázslóknak az volt a szerencséje, hogy az alap műhelyfelszereléseket Donatus állta, és a kezdő pénzeiket meg összeadták az üres könyvekre)

Természetesen Commodusnak is vannak baromfiai, marhái, az erdőben disznai.

Életmód

Baján egy kisméretű, háromszintes lakótoronyban él, ami egy természetes kiemelkedésre épült a Répce völgyében. A földszint természetesen a raktár, itt két helyiség van, az elsőben egy kút is található. A bejárat a toronyba az első emeleten van, a torony két oldalán végigfutó falépcső vezet fel ide. Az első szinten egy helyiség van, ez a „lovagterme”, illetve a közösségi helyiség. Kissé sötét, mert keskenyek az ablakok, de most már egy kandalló is áll benne, mivel a bizánci zsákmányból erre költött és építtette meg a conventus egyik kőművesével. A terem egyik sarkából vezet lefelé és felfelé is egy-egy falépcső. A második szinten van két helyiség, a belsőben a kandalló, ez Baján hálószobája. Ezen a helyiségek még mindig sötétek, bár már szélesebbek az ablakok.

A berendezés elég spártai, a kőpadlót mindkét szinten szalmával szórják fel, a nagyteremben egy nagy asztal, padok, az egyik fal mellet áll egy pohárszék, itt tartja a két ezüstkupát és az ezüsttálat, amiket idáig szerzett a hadjáratokból. Az emeleten az első helyiségben alszik az apród, itt egy ágy, pár láda, parázstartó, fegyverállvány van. Valószínűleg itt tartja az összes fegyvert és páncélt, úgyis az apródnak kell karbantartania azokat. Baján szobájában van a kandalló, ágy, ruhásláda és pár szék, ezen kívül a fegyverállványon a kard, a padlón pár irha. Ebben a szobában van az a láda is, ahol az értékeit tartja. (Vagy rakja a ruhásláda aljába).

Ha megnősült – szó van róla - akkor ez a szoba lesz a családi szoba is, valószínűleg lesz itt még egy rokka, bölcső, és pár újabb láda, mert a feleségének soha nem lesz egy rongya amit felvegyen, de ennek a semminek nem lesz elég helye.

Az ablakon üveg, hólyag nincsen, télen ha nagy a hideg, felszerelhető fa spalettával zárják le azokat, melyen egy kis keskeny rés van a szellőzésre. A falak is csupaszok, jelenleg nem futja faliszőnyegre.

A konyha a torony mellett áll, akárcsak az árnyékszék, és az ólak, istálló.  

A „személyzete” is kis létszámú. A toronyban rajta és az apródon kívül csak pár ember lakik. A fegyveresek, amennyiben csak ezt a szolgálatot várja el tőlük a lovász, és télen esetleg az egyéb állatokra felügyelő szolgák, ha nincsen senkijük a faluban. Jelenleg elég agglegénylakás jellege van a toronynak. Valamelyik falubeli asszony főz rá, vagy több asszony beosztja egymás között, ki mikor főz, mos, varr az uraságra. Négy lova van, három neki (két harci mén, ebből egyik a zsákmányolt, és egy hétköznapi ló) és egy az apródnak.      

Maga a falu is közel a toronyhoz helyezkedik el. A Répce nem messze folyik, de van egy kút, ez körül vannak elszórva a veremházak. A házak aránylag távol állnak egymástól, el van kerítve a kiskertnek hely, akinek van baromfija, azt is bekeríti, valamint ha kézműves és van egy kis műhelye (pl. ács, bognár) annak is kell hely, és persze az emésztőgödör és a pottyantós is helyigényes.

Egy kemencéje van a falunak, a torony mellett áll. Bajáné, itt sütik meg a helyiek a kenyerüket, melyből neki is adnak a kemencehasználatért. Ugyancsak van egy kézi malma, ezen őrölhetik meg a gabonájukat, amiből szintén jár jutalék. Baján sokat dolgozik, mivel nem telik intézőre. Vadászni is inkább élelelemszerzés miatt jár és nem szórakozásból, és a fegyverforgatáshoz is kell időt szakítania. Egyszer-egyszer elmegy a locsmándi várispánhoz, vagy a környékbeli más szerviensekhez, (mai kiszsidánynál a Csamaszok földvára, Undon az Osli rokonság, a gyiróti Gellért udvarnok) ejtőzni. Ilyenkor isznak, vadászatról, csatákról, gazdaságról, politikáról beszélgetnek, ostáblát vagy malmot játszanak, esetleg kockáznak, kártyáznak. Ha meglátogatja a conventust, jó 25 km távolságot kell legyőznie, amit a környék útviszonyai miatt kb. 3 óra alatt tesz meg. Többnapi távollétet jelent, ezt ritkábban tudja megtenni, a sok munka miatt. Pár korsó borért biztos nem fog napi hat órát a lovon tölteni :)

Az ügyei jó részét maga intézi, (adók, ajándékok, járadékok beszedése, földeken, méhészeknél a munka beosztása, ellenőrzése). Ha háborúba megy, kijelöl valakit a faluban, aki ezt a szerepet átveszi, ő a „falubíró”.

Még az áruját is neki kell eladnia, ha nem jön feléje egy olyan kereskedő, aki mézet vagy bort akar vásárolni, akkor viheti ő a piacra a termékeit. Ez nem a heti kispiac Locsmándon, ahová beáll kofáskodni két öregasszony közé, hanem Szombathelyen, Vasváron, Sopronban az éves vásár. Itt akár előzetesen is lehet opciókat kötni a következő évi termésre, de ennek is meg van a rizikója. Ráadásul, a piacon a harmincad alól ő sem mentesül.

Az emberek a lovaggal együtt, Locsmándra, Horpácsra, ünnepeken Kőszegre vagy Gatályra (ma Csepreg) járnak templomba vasárnap. Ha nagyobb ünnep van, pl. pünkösd, húsvét, Boldogasszony, nagyobb távra is elmennek egy-egy szertartásra, pl. Győrbe, vagy Mihálynapkor Vasvárra. Ekkor akár egy hetet is képesek gyalogolni. Egymás közötti vitáikat Baján intézi, amennyiben lopás, gyilkosság történik, a bűnöst a locsmándi várispán elé viszi.

Ha megnősül, megváltozik a helyzet, a toronyba beköltözik asszonyka, akinek kell legalább egy szolgálólány, aki vagy hazamegy esténként a faluba aludni, vagy ő is a toronyban fog lakni. Az asszonytól függ, hogy lesz-e állandó szakács – ha idáig nem volt –, és jó pár dolgot ki fog venni a kezei közül, és páran biztos beköltöznek még a toronyba.

Commodus

A lakótorony és a palotaszárny berendezése itt is elég puritán még, az egyetlen igazán értékes tárgy a padlószőnyeg, amit vagy Commodus, vagy Katarina szobájában raktak le. Valószínűleg a két ezüst berakásos szék Commodus szobájában van, hiszen itt is fogadhat olyan vendéget, akit le akar ültetni. Az ezüstözött kézmosó, az ezüstkanalak, és a Donatus által korábban vásárolt ónkupák és tányérok a nagyteremben a pohárszéken állnak. A szobákban ezen kívül, akárcsak Bajánnál, ágy, egy-egy láda, az uraknál a földön irha, esetleg báránybőr van.

A padló mindenhol kő, amit itt is szalmával szórnak fel, közéje, ha már kezd büdösödni, fűszernövényeket szórnak. A falak itt is csupaszok, az ablakok is nyitottak.

Az emberek veremházakban, vagy a sárból tapasztott falú házakban élnek Velemben, Pogányban, és a szolgák szállásán a conventus alatti teraszon. A házak elé már ültetnek virágokat, amiket a mezőről, erdőből hoznak be, soknál találhatók tyúkok, esetleg egy-egy tehén, kecske, a kézműveseknél a műhelyek.

Az emberek vagy felmennek Don Boscohoz a kápolnába a vasárnapi misékre, vagy Szerdahelyre sétálnak át. Ünnepekkor ők is megindulnak akár Vasvárig is.

Commodusnak van egy intézője, aki az ügyintézéssel járó terheket leveszi a válláról, és hetente egyszer jelent neki. Ő inkább vadászattal, fegyverforgatással üti el idejét, naponta jut ideje ezekre. Ezen kívül hetente egyszer átruccan Szerdahelyre Bese úrhoz egy kis ivászatra, pár hetente Kőszegre, Szalónakra is tiszteletét tenni (Jeleket valamiért kihagyja), de akár Csömötére (Lukácsháza) az ottani szervienshez, Bajánhoz, vagy a lékai templomosokhoz is ellovagolhat. Commodus már szórakozásból is vadászgat, természetesen ő is játszik, de a conventusban már sakkozni is tud. Azért ő is ellenőrzi a pogányi szőlőt, a kőbányát személyesen is.

A conventusban nagy az élet, szolgák jönnek-mennek, épül a fal, a szabadidős fegyveresek jó idő esetén az udvaron felállított asztalnál ücsörögnek, iszogatnak, játszanak, vagy gyakorolják a fegyverhasználatot, ez utóbbi fix napi program, a várnagy vezetésével. Az ő dolga a fegyverek, páncélok állapotának, a harci mének, a vadászkutyák gondozásának ellenőrzése, az emberek harckészültségének fenntartása, a palánk/kőfal állapotának ellenőrzése, esetleg járőr vezetése, ha rablók garázdálkodnak.

A konyhában is sok emberre sütnek-főznek minden nap, kétféle menüt. Az egyik az uraké, ez reggelente általában valamilyen, előző napi hússal, és zsírral ízesített köles-vagy zabkása, esetleg kenyér, kolbász, tojás, sajt. Ebédre sűrű levest esznek kenyérrel, este van a főétkezés. Ilyenkor hús, tészták, mártások, édesség kerül az asztalra.

Mivel itt jól képzett szakácsok vannak, már előfordul kappan, ürühús. Az étkezést feldobja a sikeres vadászat, illetve halat (pisztráng) is vehetnek Kőszegen, Csömötén, vagy ha elkészül a pisztrángos - amihez még megfelelő tudással rendelkező szolgát kell venni – rendszeres menüvé válhat. (És bevételnek sem rossz)  

A szolgák húsnélküli kását és hígabb levest kapnak napközben, este pedig a húscafatokból főzött, sűrűbb kását, tésztát, hetente egyszer-kétszer valamilyen húst. Gyümölcs, sajt egész nap van előkészítve az uraknak.

Baján ennél egyszerűbben étkezik, ott is kása van reggelire, délben leves, de estére csak egyfajta étel. Ha Baján vadászata sikeres volt, akkor gazdagabb az étkezés, ha nem, akkor marad a sóban, zsírban eltett, esetleg füstölt sertéshús, sült, főtt baromfi, de már előfordult, hogy hús nélküli napot tartott böjtmentes időben is.

A varázslók életmódja természetesen műhely, műhely és műhely, egy-egy napot foglalkoznak csak más dolgokkal, pl. fegyverforgatás gyakorlása, pogányi pince felkeresése. A bajtársak egy részének van konkrét feladata, pl. Szikra a lovászokra felügyel, Forcos az erdőjáró, de Antoine, Matt vagy a conventusban játszik és várja hogy elteljen a nap, (kis versírás, dalolás mellett) vagy a környező településeket járja, vadászik Commodussal. (Matt messzebb is elmerészkedik, járja az országot egészen Esztergomig, Bécsbe, Grácba elmegy és hozza a híreket.)

A képek III. Béla ezüstdénárjai t ábrázolják, az első 1190 körüli, rajta már a kettős kereszt. A következő kettő is egy dénár elő-és hátlapja, míg az utolsó kép a rézpénzét ábrázolja.

III. Béla dénár.PNG

dénár1.jpgdénár2.jpgIII. Béla rézpénz.jpg

 

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://poganyko.blog.hu/api/trackback/id/tr715824260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Trebb 2014.04.04. 12:23:26

Szeretném megjegyezni, hogy tudomásom szerint a 9-ed nem a termény 1/9-ét jelenti, hanem egytizedét, ugyanis a tized volt az egyházadó, a 10. tized, míg az uraság adója is egy 10 volt, csak éppen a kilencedik, vagyis kilenced.

Jó szórakozást kívánok!

Donatus a Jerbiton 2014.04.10. 10:11:31

Köszi a javítást, természetesen igazad van. Tudtam is, de az emberi agy már csak ilyen :)
süti beállítások módosítása