Pogánykő

Egy Ars Magica conventus mindennapjai a XII. századi Magyarországon.

Ádventre

2012.12.14. 12:16 Donatus a Jerbiton

Már jócskán bent járunk ádventben, gondoltam felteszek egy korabeli himnuszt. Akkoriban annyira még nem ünnepelték mint ma, egy vasárnap volt csak hivatalosan megtartva, viszont 40 napig böjtöltek az emberek karácsony előtt.

Ismeretlen IX. századi szerző:

Adventi himnusz

 Vecsernyére:

Csillagok teremtő Ura,
hitünk örök fénysugara,
világmegváltó Krisztusunk,
hallgasd meg esdeklő szavunk.

Mert irgalomra indított
a halált hozó pusztulás,
megváltást hoztál: a beteg,
bűnös világnak gyógyulást.

A világ fáradt estelén,
mint nászteremből vőlegény,
elhagytad áldott Szűzanyád
méhének tiszta templomát.

Erőd és hatalmad előtt
térdre borulnak mindenek,
az égiek s a földiek
készséggel hódolnak neked.

Szent Urunk, hittel kér imánk,
ki egykor ítélőnk leszel,
ne érhessen minket soha
az álnok ellenség nyila.

Krisztus, legkegyesebb Király,
dicsérünk téged és Atyád,
s a Lelket, a Vigasztalót
most és örök időkön át. Ámen.

Fordította: Farkasfalvy Dénes

Érdekes a nyelvezete, szerintem ha ma készült volna, a harmadik versszak miatt lenne nagy háborgás a "hívek" között.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://poganyko.blog.hu/api/trackback/id/tr784965145

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.