Pogánykő

Egy Ars Magica conventus mindennapjai a XII. századi Magyarországon.

Ciszterciek

2017.03.22. 15:28 Donatus a Jerbiton

 

Mivel most kezdtek el pár órányi útra a conventustól egy ciszterci rendházat felépíteni, kis tudálékosság róluk.

A bencés rend egyik ága, Szent Benedek rendjét az eredeti fegyelemre és szellemre szerette volna visszavezetni.  Molesme-i Szent Róbert 1098 márciusában húsz rendtársával Dijon vidékén, Cîteaux mellett (latinul Cistercium, innen a név) telepedett le, egy elhagyatott, zord helyen, hogy ott, a világtól elzárva, hogy könnyebben követhessék mindenben Szent Benedek szabályzatát. Korábban a Molesme-i bencés apátság szerzetesei voltak, de  kiváltak, mert az apátság lezüllött. Róbertet - akit visszahívtak Molesme-ba - egy év után Szent Alberik követte az új telep irányításában, aki határozott lépéseket tett az önálló rend kifejlesztésére. Alapítójának tekinthető Harding Szent István is, aki Angliából származott.

Egy ideiglenes szabályzatot állítottak össze, meghatározták a ruházat színét (fehér habitus, barna, később fekete skapuláréval) és II. Paszkál pápától 1100. április 18-án védelmi okiratot kaptak, ezek voltak az önálló renddé fejlődés alapjait.

Rövidesen 1115-ig négy újabb apátság jött létre, 1153-ban már 343 kolostor létezett szerte Európában.

Az új rend a teljes szervezettséget a következő apát, Harding Szent István alatt, 1119-ben érte el, az úgynevezett Carta Caritatis szabályzattal. Ugyancsak ezen apát idejében – a legválságosabb időben – virágzott fel az új rend, elsősorban azért, mert a későbbi Szent Bernát egyházi író, hittudós is (ő készítette a templomosok reguláját is) harminc társával együtt belépett a rendbe, és egyéniségével az egész keresztény világban nevet és dicsőséget szerezve neki, a közösség belső életét is századokra megszentelte.

A ciszterci rend igyekezett a lehető legmesszebb letelepedni a lakott területektől: gyakran megközelíthetetlen helyeken építettek kolostorokat (mocsarak, sziklák, mesterséges vizek). Nem vártak zarándokokat sem, a templomban csak a szerzeteseknek volt ülőhelyük. Zártabb épületkomplexum és kisebb létszám jellemezte őket. A szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken mint a jobbágyaik, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A technológia fejlődésében is pont ez miatt, nagy szerepet játszottak. 

A ciszterci apácák is már nagyon korán, 1125-ben megjelentek.

Templomaik torony nélküliek, latin kereszt alapúak, bazilikás elrendezésűek. Dísztelenek, mindegyiket Szűz Máriának szentelték.

Magyarországon II. Géza alapította az első ciszterci kolostort 1142-ben épült Cikádorban, a mai Bátaszéken, mivel a szerzetesek fejlett földművelési ismeretekkel rendelkeztek. III. Béla, valamint utódai, különösen Imre király buzgólkodtak a ciszterci rend hazai elterjesztésében; az előbbi alapította Pilis, Pásztó, Szentgotthárd, az utóbbi Zirc, mai napig fennálló egyesített apátságokat. Főurak, főpapok is alapítottak apátságot, mint Borsmonostort Domonkos szlavón bán, vagy Kilit egri püspök Bélapátfalvát.

A női ciszterciek 1240-ben jelentek meg, IV. Béla adta nekik a Veszprémvölgyi zárdát. 

Alább pár kép a szerzetesekről, és a bélapátfalvi templomról, mint a legjobban fennmaradt Árpád-kori ciszterci templomról.

cisztercita.gif

cisztercita1.jpg

1.jpg

2.jpg

3.jpg

4.jpg

5.jpg

6.jpg

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://poganyko.blog.hu/api/trackback/id/tr9412362047

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

grungi · http://grungirpg.blog.hu 2017.05.03. 18:07:18

Nagyon tetszik ez a blog, így tovább!
süti beállítások módosítása