Ott fejeztük be, hogy a játékosok mestereik instrukcióit követve eltörték a pálcát, és egy kellemesen meleg helyű, balzsamos levegőjű olajfa ligetben találták magukat, felettük tisztán ragyogtak a csillagok.
Csak abban voltak biztosak, hogy valahol Bizánc területén vannak. Kellemes meleg volt, a távolból kutyaugatás jelezte, nem lehetnek messze a civilizációtól. Az elmúlt napok utazásai, valamint az éjszaka történtek miatt fáradt volt mindenki, páran meg is sebesültek, ezért úgy döntöttek a varázslók, lepihennek. Chrisagon megbízta a csatlósokat, szervezzék meg az őrséget, de ez alól Luc a sebesülése miatt felmentést kapott. (Véletlenül ő Chrisagon csatlósa). A többiek engedelmeskedtek, de Luc állapota miatti aggodalmuknak úgy adtak hangot, hogy gyakran felrázták jól van-e, illetve Komnenos is mellé telepedett le az őrség idején, csak hogy „szemmel tartsa” sebesült barátját.
Vagy négy órát pihentek, pirkadatig. Ébredésükkor nem messze kakasok kukorékoltak, tehenek bőgtek, Euphemios sólyommá változott, hogy körbenézzen. Az első, amit megpillantott, a ligettől száz méterre húzódó kövezett út volt, amely egy faluba vezetett, majd a magasból, úgy félnapi járásra meg is látta Konstantinápolyt. Mivel a falunál fogadót is látott és tudta, a csapatnál nincsen étel, visszatérve Komnenost előreküldte, hogy rendeljen reggelit, mire a társaság odaér.