Maga a conventus a Kőszegi hegységben a velemi Szent Vid helyén áll, 582 méter magasan.
A hegység kb. 180 négyzetkilométeren terül el, kelet-nyugati irányban, legmagasabb csúcsa 882 méter magas. Forrásban gazdag, sok, 60-100 méter mély szurdokszerű patakvölgye van.
A játék idején vasércet, követ, fát termelnek a hegységben, Bozsoknál aranyat mosnak a patakban.
A conventus helyén valamikor jelentős kelta település terült el, teraszos kialakítása a mai napig látszik. A kelták után a rómaiak is őrtornyot építettek a csúcsra, ahol a Karolingok óta vár állt, mely a hozzá tartozó faluval együtt az Árpád korban a Németújvári család birtoka volt.
A játék idején Velem a conventus egyik faluja, melynek lakói kézművesek és az erdőből élnek, a vár meg maga a conventus. A falun átfolyó patakon malom áll, tőle nem messze kőbánya működik.
Pogány első írásos emléke 1279-ben történt villa Pugan formában. Szintén a Németújváriak birtoka, a kőszegi vár szolgálófaluja, de már a rómaiak is szőlőt telepítettek itt. A falu valamikor a középkorban eltűnt, mára neve, mint szőlőhegy él tovább, Kőszegdoroszló részeként. (Itt található az én pincém is) A dűlőben Bacchusszobor töredékét találták.
A játék idején a település még áll, lakói a szőlőből és a hegyből élnek.
A hegység legnagyobb és legfontosabb települése Kőszeg. Itt haladt el a Borostyánkő út. (Kis saját emlék, gyerekkoromban a Kálvária dombra vezető egyik dűlőúton római kori pénzt találtunk unokatestvéremmel)
Vára már akkoriban is kettő volt, a Gyöngyös patak mocsarában állt a földvár, illetve fenn, a 605 méter magas csúcson a ma Óház néven ismert felsővár. Első említése 796-ban történt Kunz Guntio Gunzio formában. Nagy Károly krónikása, Einhard is megemlíti, castellum Gintionis néven. Hogy ez az alsó, vagy a felső vár-e, nem tudni. A földvárra már csak a mai elővár formájából lehet következtetni.
A város első magyarországi említése IV. Béla 1248-ban kiadott oklevelében történik „castrum Kuszigh” formában. Új várát egy 1263-ban kelt oklevél említi "novum castrum Kyzug" alakban. Egy 1276-ban kiadott okmányban szerepel első ismert várnagya, "Bullo noster castellanus in Gunz" néven.
A játék idején a városban a földvár áll, bár a város ura a felsővárban lakik. A földváron kívül helyezkedik el maga a település, mely meglehetősen egyszerű, lakói szőlőművesek, a vár kiszolgáló személyzete, valamint kézművesek. Temploma Szent Katalinnak van szentelve.
Az Óház, első írásos emléke Anonymusnál található, Guncil hídjaként említi. Majd Felsővár formában olvasható 1248-ban. A vár 605 méter magasan épült a város fölé. Hatalmas, 20x13-as kőtorony, amelyet fal vesz körül 8x7 méteres kaputoronnyal. (Jelenleg a lakótorony északi részén 20 méter magas kilátó áll)
A játék idején itt él a környék leghatalmasabb földesura, Héder nembeli Péter.
Kőszegtől, mely a hegység keleti végpontja, északra indulva, a Gyöngyös patak mentén található Rőt, Rendek és Hámor, mely települések lakói főleg vasfeldolgozással foglalkoznak, majd következik Léka vára, mely a néphit szerint a Templomosoké volt, így a játékban is ők élnek itt. Majd Borostyánkő és Vörösvágás bányászfalvak, Hamvas, Villámos, Lövő, Tarcsa, Gyímót, ezeket határőrző székelyek lakják, és a hegység nyugati pontján Szalónak királyi vára, mellette Miklósfalva.
Kőszegtől nyugatra, a hegy déli oldalán az első település Pogány, majd Cák,
Szerdahely és Doroszló, itt földművesek élnek, Velem, utána Bozsok, Rohonc, Rumpód, mindhárom településen főleg szőlőművesek laknak, és Szalónak.
A falvak közül Borostyánkőn, Hamvason, Szerdahelyen, Rohoncon egy, Bozsokon két lakótorony áll. Temploma Kőszegnek, Lékának, Szerdahelynek, Bozsoknak, Rohoncnak, Miklósfalvának van, ez utóbbi erődtemplom.
Íme két kép, az első az Óházról, a második a hegységről, itt a linkben található nagyobb képen be is jelöltem a képre ráférő településeket. Az Óház napsütötte falai, illetve a Szent Vid tornya is láthatók.
http://indafoto.hu/poganyko/image/15100461-1eff930c