Már jócskán bent járunk ádventben, gondoltam felteszek egy korabeli himnuszt. Akkoriban annyira még nem ünnepelték mint ma, egy vasárnap volt csak hivatalosan megtartva, viszont 40 napig böjtöltek az emberek karácsony előtt.
Ismeretlen IX. századi szerző:
Adventi himnusz
Vecsernyére:
Csillagok teremtő Ura,
hitünk örök fénysugara,
világmegváltó Krisztusunk,
hallgasd meg esdeklő szavunk.
Mert irgalomra indított
a halált hozó pusztulás,
megváltást hoztál: a beteg,
bűnös világnak gyógyulást.
A világ fáradt estelén,
mint nászteremből vőlegény,
elhagytad áldott Szűzanyád
méhének tiszta templomát.
Erőd és hatalmad előtt
térdre borulnak mindenek,
az égiek s a földiek
készséggel hódolnak neked.
Szent Urunk, hittel kér imánk,
ki egykor ítélőnk leszel,
ne érhessen minket soha
az álnok ellenség nyila.
Krisztus, legkegyesebb Király,
dicsérünk téged és Atyád,
s a Lelket, a Vigasztalót
most és örök időkön át. Ámen.
Fordította: Farkasfalvy Dénes
Érdekes a nyelvezete, szerintem ha ma készült volna, a harmadik versszak miatt lenne nagy háborgás a "hívek" között.
